Géza Csáth (1887–1919)

Korunk olvasója, aki az utóbbi éveken egyre inkább rászokott az intimebb műfajok élvezetére, ezzel a muvel egyszerre kap a kezébe egy valóságos szexregényt, egy freudi indíttatású, pszichikai megalapozású lélekelemzést, s mindemellett egy hallatlanul fontos irodalmi dokumentumot. Ez a napló csaknem két emberöltő óta forgott titokban az 1988-as első megjelenéséig. Lehet ennek oka a szerelmi jelenetek orvosi pontosságú frivolitása, sőt könyvelőket megszégyenítő számszaki összegzése, de legalább annyira félelmetes annak ábrázolása, hogy egy narkomániás mint éli hétköznapjait, folytatja keserves küzdelmét az édes-gyilkos méreggel.

Stubnyafürdő és a budapesti Moravcsik-klinika orvosaként működő író följegyzései szinte a művek alkotójától idegen, arra miben sem hasonlító embert mutatnak, egyre jobban eltorzuló alkatát, veszendő lelkét idézik meg, aki mintegy sportteljesítményként méri a nők körében nemi aktussal betetőződő hódításait, s gondosan számon tartja, hol, mikor, milyen mennyiségű kábítószert fecskendezett az ereibe, azután milyen drasztikus fogyó- és hízókúrákkal igyekezett valamiképp fönntartani egyre jobban megrendülő egészségének legalább a látszatát.

"Az új kiadás aktualitását az adja, hogy két igen fontos, időközben előkerült, eddig publikálatlan résszel egészült ki az 1913-as napló. Most már pontosan tudjuk, hogyan teltek-múltak Csáth napjai a Liget Szanatóriumban, mert ebből a kiadásból kaphatunk első ízben teljes képet a hetvennapos kúra lefolyásáról. Belefeledkezve a naplóba, megdöbbenve, már-már rettegve látjuk, hogy alapjában véve mennyire Csáth Géza képére formált minket ez a század, hisz e napló-kórkép nélkül is ezrek és tízezrek gondja lett a kilátástalan birkózás, a lemondás a buvös szerről, fel-fellobbanó, de sohasem igazi reménnyel.

Ilyenkor ölünkbe eresztjük a könyvet, s arra gondolunk, hogy a legigazibb, legérdekfeszítőbb, félelmetesen szép regényeket mégiscsak az élet írja.
Tartalom

Feljegyzések az 1912. évi nyárról

Morfinizmusom története

Új naplórészletek. 1. rész Új naplórészletek.

2. rész Ami a naplóból kimaradt... (Dér Zoltán)

A szerkesztő megjegyzése (Hunyadi Csaba)"

http://www.lazikiado.hu/lazi-konyvek/konyv/naplo-1912-1913-csath-geza/… (mais)

Egy ​tragikus életű s ma már szinte elfeledett novellista tömör, félelmetes életművének legjavát tartalmazza ez a gyűjtemény Illés Endre válogatásában; Csáth Gézáét, aki fél évszázaddal ezelőtt a modern magyar próza egyik nagy előfutára és megújítója volt. Jelentkezése az irodalomban, amely a Nyugat indulásával egy időre esett, a kölyök Rimbaud indulására emlékeztet. Korán kibontakozó, tékozlóan gazdag, sokoldalúan színes tehetség volt, aki az írás mellett remekül rajzolt, festett, hegedült, zongorázott és zenét is szerzett (ő írta annak idején a Nyugatban Bartókról és Kodályról az első elismerő kirtikákat, s húszéves fejjel, harmadéves medikusként olyan feledhetetlen remekművét, mint az Anyagyilkosság. Aztán bekövetkezett tékozló és mohó életének végzetes találkozása a morfiummal, amely fiatalon elroncsolta gazdag tehetségét, elpusztította az új magyar irodalomnak talán legmerészebb ihletőjét, kinek műveiből az irodalmi rokonság szálai Kosztolányi Dezsőhöz és Karinthy Frigyeshez éppúgy elvezetnek, mint Nagy Lajoshoz vagy Ady Endréhez.
Ez a gyűjtemény tartalmazza Csáth Géza életművének színejavát. A válogatás munkája az írónak életében megjelent hat kötetére alapozódott (A varázsló kertje (1908), Az albíróék (1909), Délutáni álom (1911), Janika (1911), Schmith mézeskalácsos (1912), Muzsikusok (1913), de a gyűjtemény tizenhat olyan elbeszélést is tartalmaz, amely ebben a kötetben lát először napvilágot. A Pál és Virgina, Hétfő, Jutalom, Ismeretlen házban, Történet egy gyógyszerészettan-hallgatóról, A kút, Egyiptomi József, Tálay főhadnagy, „Souvenir”, Dénes Imre c. elbeszéléseket korabeli napilapokból (Budapesti Napló, Pesti Napló, Népszava, Világ) és irodalmi folyóiratokból (A Hét, Nyugat, Esztendő) gyűjtötte össze a sajtó alá rendező; az Elfeledett álom, Katonai behívó, A kis Emma, Kisfiúk, Vasút, A kis varrólány vasárnapja c. elbeszélések pedig az író hagyatékából kerültek elő.
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964… (mais)