"Nem baj, ha az olvasó nem ért meg mindent, ha mindent értene, unatkozna."
(Konrád György)

Nem érteni egy könyvet, nos, van abban valami inspiráló. Feltéve, hogy úgy nem értünk valamit, hogy közben tudjuk, van esélyünk a megértésre. Van megfejtés, nem csak a semmiben kalimpálunk. Mit mondjak, Eliade történeteit olvasva néha az volt a benyomásom, hogy utóbbi esete forog fenn. Hiába kaparászok, nincs mibe markolni. Ez pedig valami kozmikus bizonytalanságérzet szülőatyja, ami az egész kötet alapélményeként manifesztálódik.

Úgy gondolom, a novellista Eliade le se tagadhatná, hogy egy testben lakozik egy Eliade nevű vallástörténésszel, aki folyton belekotyog a szépirodalmi munkafolyamatba. Olyan érzése van az embernek ugyanis, mintha ezek az írások a mitológiák születésének forrásvidékére vezetnének el minket: adott egy helyzet, amit a szereplők nem képesek feldolgozni, megérteni, de ezzel együtt muszáj valamit kezdeniük vele. Mert az egyéni önazonosság végzetes sebet szenved, ha feloldhatatlan kérdésekkel szembesül - a feloldás pedig csak úgy lehetséges, ha ezeket a kérdéseket misztériummá formálja át. És alkalmasint így születnek a vallások.

Kissé nehézkes szöveg. Vélhetően azért, mert a szerzőt jobban érdeklik a filozófiai konstrukciók, mint a mondatstruktúrák vagy a szereplők. Eliade nem cselekményben gondolkodik, nem az érdekli, amit meg kell érteni, hanem maga a megértés (vagy a megértés kudarcának) folyamata. Következésképpen aki jó varacskos tudományos fantasztikumra éhezik, vagy szereti, ha kifutnak valahová a dolgok, még vígan agysercegést kaphat ettől a kötettől. De szerintem a maga módján izgi volt. Stimulált, na. ( )

Een inhoudsopgave van deze vier verhalen is niet te geven omdat bij de gebeurtenissen, die er in worden beschreven, de grenzen tussen werkelijk en onwerkelijk voor de lezer onduidelijk blijven, de tijdsgrenzen van geen betekenis zijn en omdat geen van deze vertellingen, die men beslist geen sprookjes mag noemen, tot een aanvaardbare werkelijkheid voeren. Boeiend, prachtig, fascinerend. De auteur, die in de eerste plaats bekend is om zijn antropologische-filosofische geschriften, verwerkt in deze, in Roemenië spelende verhalen, symbolische motieven. Gevreesd moet worden dat de gebruikersgroep beperkt zal blijven, wat jammer is om de verborgen menselijkheid die aan deze verhalen ten grondslag ligt.
Genre: Verhalen