Forras: Wikipedia. Oldalak: 35. Fejezetek: Mesterseges nyelvek, Quenya nyelv, Eszperanto nyelv, Nyelvujitas, Ido nyelv, Volapuk nyelv, Toki Pona nyelv, Ithkuil, Egyszer angol nyelv, Occidental nyelv, Novial nyelv, Ujbeszel nyelv, Gestuno nyelv, Latino sine flexione nyelv, Kozepfolde nyelvei, Sim-nyelv, Slovio nyelv, Bliss-nyelv, Comunleng nyelv, Romanid nyelv, Intal nyelv, Loxi nyelv, Magas izlandi nyelv, Ujmagyar nyelv, Intersistemal nyelv, Eurolatin nyelv, Padremonal nyelv, International Auxiliary Language Association, Mesterseges nyelvek gy jtemenye es Eszperantomuzeum, Lingvologia nyelv, Goa'uld nyelv, Paszigrafia. Idezet: A quenya (kiejtese ) egy, J. R. R. Tolkien m veiben szerepl mesterseges nyelv, mely egyike a konyvbeli tundek altal beszelt nyelveknek. A regenyfolyam altal elmeselt magyarazat szerint a quenya nyelvet a Valinort elert nemestundek beszeltek. A Noldak es Vanyak kozos eldarin nev nyelveb l alakult ki. A kozos Eldarin pedig az un. primitiv quendi nyelvb l fejl dott ki. A tundek harom hazabol kett ben, a nolda es vanya hazakban kisse elter, de alapjaiban megegyez quenya tajszolasokat beszeltek (a ket dialektus neve: quenya, illetve vanyarin quenya ). A nyelvet kes bb a valak is hasznaltak es reszben egyesitettek sajat nyelvukkel. A valak sok elemet beemeltek sajat nyelvukb l a quenyaba, ezekb l sokat azonban inkabb a vanyarin dialektusban, s nem a noldorinban talalunk, valoszin leg azert, mert a valak sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a vanyakkal, mint a noldakkal. A tundek harmadik hazaban, a telereknel, akik elertek Amant es megalapitottak ott Alqualonde-t, egy elter nyelvet - a(z) (Amanya) telerint - beszeltek, mely azonban igen er sen hasonlit a quenyara. Eredetileg a vanyak, a noldak es a telerek is a kozos eldarint beszeltek. A quenya Tirionban, a telerin pedig Tol Eressean alakult ki, meg miel tt Alqualondeba es Valinor partjaira koltoztek volna. A telerin nyelvet nehanyan a quenya di...