Nem tudom, elgondolkodott-e már valaki azon, mennyire felülreprezentáltak a nyugati civilizáció meghatározó figurái között azok a szakállasok, akiknek a neve „M” betűvel kezdődik. Mózes, Marx, Mikulás…* Wheen a legkönnyebb utat választotta, amikor hármuk közül azt pécézte ki magának, akinek a létezése legkevésbé szorul bizonyításra – viszont ezt fényesen meg is oldotta. Könyve egyszerre pergő humorú életrajz egy izgalmas mozgalmárról (vagy mozgalmas izgalmárról?), és ugyanakkor egy nyomasztó hatású filozófiai-közgazdaságtani életmű közérthető gyorselemzése. Az első szempontnak Wheen hibátlanul megfelel, remekül rajzolja meg a fickót, aki a személyes vita közben sosem riadt vissza ellenfele lezsidózásától (egy rabbi leszármazottjától ez meglehetősen derék dolog), Engelstől pénzt kunyerál, gigantikus elméjével földbe döngöl minden elvtársat, aki szembeszáll vele, ugyanakkor még fájdalmas kelései sem akadályozták meg abban, hogy családi körben nagy átéléssel alakítsa a tökéletes nagypapát. Sokszínű fazon, semmiképpen sem az a kannibál, amilyennek konzervatív körökben ábrázolni szokás.

Ami Marx eszmetörténeti munkásságát illeti, itt már érezhető némi elfogultság Wheen részéről – mindenesetre mindent megtesz, hogy megvédje A tőké-t és társait az elhamarkodott ítéletalkotóktól. Az bizonyos, hogy Marx személyében rendkívül eredeti gondolkodóval állunk szemben: mindaz, amit a tőkéről, mint társadalmi viszonyról, a munkaerőről, mint áruba bocsátható termékről, vagy épp a világpiacról és a kapitalizmus ciklikusságáról mond, alapvetően átírta a társadalomtudományi gondolkodást. Amikor kifejti, hogy a burzsujok** önön sírjukat ássák, amikor a városba csábítják a leendő munkaerőt, mert ezzel lehetőséget teremtenek nekik a szervezkedésre, ezáltal arra, hogy megdöntsék őt – hát ez fenemód logikus következtetés. Nem jött be, az igaz, legalábbis ott nem, ahol volt munkásság. Ahol volt, ott a munkások inkább korrigálni igyekeztek a rendszert, nem leönteni benzinnel, aztán pfff… meggyújtani – de hát akkor is: logikus. De ilyen tévedések minden autoriter gondolkodóval előfordulnak, aki nem hajlandó mások aspektusaiból megvizsgálni a problémát, ellenben hajlamos a prófétálásra. Ahogy Wheen tündökletesen jegyzi meg: Marx összetévesztette a kapitalizmus születési fájdalmát az agóniával. Van ez így – velem is gyakran megesik. Vagy az agóniát tévesztem össze a születési fájdalommal? Majd ötven év múlva kiderül.

* Ha Machiavelli szakállt növesztett volna, Jézus pedig felveszi az anyja nevét, még tökéletesebben ülne az elméletem.
** Akikről egyébként Marx meglepő respektussal beszélt – nagyon hálás volt, amiért átvették a hatalmat az impotens arisztokráciától, és felszabadították az emberiség káprázatos teremtő erejét. Más kérdés, hogy mindezt a nyílt kizsákmányolás eszközével tették, így csak átmeneti lehet az uralkodásul. Elméletben. A gyakorlatban viszont a kapitalizmus által alkalmazott nyílt kizsákmányolás fokozatosan egyre kevésbé nyílttá vált, és úgy fest, ezzel ki is fogták a szelet a forradalom vitorlájából. ( )

5 estante atrás

Marx is not in the least bit a sympathetic human being - not at least in my reading of Wheen's detailed biography, but one can't help but feel the pain of his life, particularly the children he lost. If anyone is a hero here, it is Marx's long-suffering wife Jenny. If you're looking for insights into Marx's life and works, this is the place. It's certainly easier than trying to read anything Marx wrote! ( )

Stucchevole: in nessun'altro modo puo' essere definito questo libro, che narra vizi e virtu' di un uomo da tutti conosciuto eppure da tutti (al giorno d'oggi) ignorato. Assolutamente consigliato per tutti coloro che hanno un interesse anche minimo nei confronti della visione comunista ( )

I am not a big fan of Marx, but Wheen's biography made me see him in another - almost sympathetic - light. Wheen isn't particularly critical towards him, nor does he idolize him; he describes Marx and his life and times in a realistic and fairly objective manner.

The book is entertaining as well as educating, and opponents and supporters of Marx alike - as well as those who are just interested in 19th century history - may well benefit from reading this book. ( )