Stephen Howarth
Autor(a) de Knights Templar
About the Author
Obras por Stephen Howarth
Historic Sail: The Glory of the Sailing Ship from the 13th to the 19th Century (Greenhill Historic Series) (2000) 38 exemplares
The Fighting Ships of the Rising Sun: The drama of the Imperial Japanese Navy, 1895-1945 (1983) 15 exemplares
The Battle of the Atlantic 1939-1945 : the 50th Anniversary International Naval Conference (1994) 9 exemplares
A History of Royal Dutch Shell vol 2 Powering the hydrocarbon revolution 1939-1973 (2007) — Autor — 2 exemplares
Etiquetado
Conhecimento Comum
- Nome canónico
- Howarth, Stephen
- Data de nascimento
- 1953
- Sexo
- male
- Nacionalidade
- UK
- Ocupações
- historian
- Relações
- Howarth, David (father)
- Organizações
- Royal United Services Institute
Navy Records Society
1805 Club
U.S. Naval Institute - Prémios e menções honrosas
- FRGS
Membros
Críticas
Listas
You May Also Like
Associated Authors
Estatísticas
- Obras
- 17
- Membros
- 946
- Popularidade
- #27,177
- Avaliação
- 3.5
- Críticas
- 9
- ISBN
- 38
- Línguas
- 2
Azért megjegyzem: a templomos rend felszámolásának leírásakor több feltételezést is belemos az író a szövegbe, de mértékkel teszi. Merészebb választ nem is hajlandó megkockáztatni az Umberto Eco-t is foglalkoztató Nagy Kérdésre*, mint hogy a templomos rend szervezeti felépítése az idők során egészségtelenül merevvé vált, ellentétben az ispotályosokéval, akik képesek voltak reagálni a megváltozott történelmi környezetre. Utóbbiak Jeruzsálem elvesztése után sikeresen átképezték magukat a Földközi-tenger kereskedelmi útvonalainak őrzőivé, szerencsétlen templomosok meg továbbra is a Szentföldről álmodoztak – nem vették észre, hogy a keresztes háborúk ideje lejárt. Használhatatlan, de veszélyes fegyverré váltak, és nem is tudtak róla.
Amúgy ez a könyv legalább annyira a keresztes háborúk, és a szentföldi frank államocskák (az Outremer) története, mint a lovagrendé. Aminek nagyon örülök, mert ezek olyan jelenségek, amik a mai napig kihatóan beárazták a kereszténységet az iszlám szemében. A sztereotípiák a kapzsi, intoleráns, civakodó és istentelen lovagokról a mai napig felbukkannak a radikális nyugat-ellenes diskurzusban**. Másfelől ez az eseménysor támasztotta fel a harcos próféta mítoszát is Szaladinnak köszönhetően, aki hívő, irgalmas, szavatartó és vitéz – mindent elmond róla, hogy még a frankok sem nagyon tudtak egy rossz szót mondani rá.
Engem azonban az nyűgöz le leginkább ebben az egészben, hogy egy ilyen ad hoc módon megtervezett, csapnivalóan kivitelezett, impotens vezetőkkel terhelt nyamvadt gyarmatosítás olyan államokat volt képes létrehozni, amik (hellyel-közzel) 200 évig megmaradtak a térségben. Foggal-körömmel kapaszkodtak a Szentföldbe, holott akinek szeme volt, láthatta, nem lesz ennek így jó vége. Ez a maga értelmetlen módján meglehetősen bámulatos. És az ő személyes hitükről épp olyan sokat elmond, mint az iszlám egység hiányáról – amit azért mellékesen sikerült megteremteniük. Úgyhogy ha valakinek jót tettek, hát azok a muzulmánok. Így megy ez.
* Ami pedig a következő: hogyan számolhatták fel néhány év alatt a korszak talán leggazdagabb, legszámottevőbb szervezetét anélkül, hogy igazán kemény ellenállásba ütköztek volna?
** Oszama 2002-es kiáltványában is központi szerepet kapott az analógia az USA és a XII. századi keresztény betolakodók között. Persze Oszama azt nem említette, hogy a hódítás spirálját valószínűleg az iszlám indította el azzal, hogy az őskeresztény Észak-Afrikát, és a mai Spanyolország jó részét elfoglalta. Ugyanakkor az erőszak spiráljának nem kis részben a keresztesek adták meg a kezdőlökést, amikor és ahogy 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet. Amely esemény kiválóan megmutatja a szakadékot a korszak keresztény és mohamedán tolerancia-elképzelése között is.… (mais)